Világszerte több mint 288 milliárd dollár tőke áramlott a kockázatitőke szektorba 2021 első felében, amely rekordmértékű befektetést jelent. A Portfolio és a HVCA közös szakmai rendezvényén előadóként részt vevő dél-afrikai befektető, Pierre du Preez, az All Seasons Venture Partners szenior partnere a Portfolio kérdésére elmondta, hogy mi hajtja ezt a soha nem látott intenzitású befektetési hullámot, és hogy már korántsem csak a Szilícium-völgy körül forog a világ.
Továbbra is megkerülhetetlen szereplő a jövőt alakító technológiák - legyen szó az autózás jövőjéről, a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekről - megalkotásában a magyarországi Bosch csoport, amely stabil maradt a globális piaci kihívások közepette is. Ezt az árbevétel szolid bővülése és a dolgozók számának növekedése is szemlélteti, valamint egyetlen gyárukat sem kellett bezárni, ráadásul a koronavírus-járvány még nagyobb lendületet adott az Ipar 4.0-ás fejlesztéseknek. Jövőbeli ambícióikban rendkívül hangsúlyos szerepe van az innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységüknek, erre tavaly 86 milliárd forintot fordítottak - mondta a Portfolio-nak Somogyi András, aki a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban, valamint július 1-től a Robert Bosch Kft. humán erőforrás és jogi ügyekért felelős ügyvezető igazgatója is lett. Az interjú során beszélgettünk az elmúlt évről, az autóiparban zajló fundamentális változások hatásairól, jövőbeli tervekről. Az elektromobilitás egyre inkább a Bosch meghatározó üzleti területévé válik, stratégiai terület a mesterséges intelligencia alkalmazása is. A vezető leszögezte, hogy emberi munkaerőre mindig szükség lesz, az új folyamatok üzemeltetése új munkaköröket teremt és új kompetenciákat kíván, azok elsajátításához pedig képzési programokat nyújtanak.
Hol vannak a világ legfejlettebb gyárai? Pontosan hogy működik náluk a munka? Milyen hatással van az Ipar 4.0 vívmányainak - például a digitalizációnak, az automatizációnak és robotizációnak - terjedésére a magyar ipar jövőjére? Podcast!
Az elmúlt években számos cikk, tanulmány jelent meg az ipar 4.0 (Industry 4.0) térnyeréséről. Sokan nevezik a negyedik ipari forradalomnak, jellegét tekintve valóban forradalmi változások előtt áll a gyártóipar. A témával kapcsolatos, eddig megjelent írások túlnyomó többsége a folyamat technológiai részleteivel foglalkozik: mesterséges intelligencia által vezérelt gépek, teljes vagy részleges öndiagnosztikai képességgel, hálózatba kapcsolva, folyamatos tanulás révén olyan hatékonysággal fognak gyártani a jövőben, amire történelmünk során még nem volt példa. Egy ilyen, teljesen automatizált, digitalizált, mért és ellenőrzött smart factory elméletben minimális emberi beavatkozást igényel, és a termelési hatékonyságon túl tökéletesen energiahatékony is.
A Foxconn komáromi gyárában féléves tesztidőszak után élesben folytatódik a legújabb generációs mobilhálózatra épülő megoldások bevezetése. Az 5G felhasználása a közeljövőben új távlatokat nyit az ipar számára, hiszen ezekkel jóval hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb folyamatokat lehet kialakítani. A Foxconn igényeire szabott megoldásokat és az 5G infrastruktúra kiépítését az Ericsson és a Vodafone Magyarország segítségével valósították meg.
Az agrárium digitalizálásához szükség van kiáltványokra és hatékony támogatási rendszerre is, de még inkább a fejlesztési utakat kitaposó integrátorokra és integrált rendszerekre. Utóbbiról az Ipar 4.0 óta ismert, hogy a sikeres adatelemzés, feladatmegoldás és automatizálás terjedését teszik lehetővé.
A koronavírus-járvány által okozott sokkra nem volt felkészülve az autóipar, a váratlanul jött kihívás rövidtávú kezelése ugyanakkor megtörtént, így egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál a korábban kitűzött hosszú távú stratégiák megvalósítása. Ezek elérésében kulcsszerepet játszhatnak az Ipar 4.0 megoldásai és a digitalizáció előmozdítása. Ez már csak azért is lényeges mert a jövőben csak azok fognak tudni érvényesülni, akik a digitalizációban élen járnak. Emellett kiemelten fontos, hogy a jövőben a KKV szektor képviselőit is érintse a digitalizáció folyamata, illetve, hogy a fenntarthatóság kérdése is megjelenjen döntő szempontként a fejlesztések területén. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szakmai konferenciáján.
A koronavírus-járvány arra kényszeríti a magyar járműipart, hogy hihetetlen ütemben alkalmazkodjon a kihívásokhoz. Ebben a borzasztóan nehéz működési környezetben a pandémia előtti termelési szinteket ugyan sokesetben még nem sikerült elérni, viszont erős kereslet tapasztalható a szektor termékei iránt. Az erőteljes növekedés legnagyobb gátja az ellátási lánc kiszámíthatatlansága, a világban tapasztalható chiphiány, amely a hazai járműipar teljesítményére is hatással van. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a június 15-én megrendezésre kerülő Járműipar 2021 konferencia résztvevőivel, Marc Ecksteinnel, Kis Istvánnal és Krisztián Róberttel készített a Portfolio.
Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány az egyetem és nagyvállalati partnereinek együttműködését, közös fejlesztéseiket? Az innovációkat tekintve mi az, amiben üzleti lehetőség rejlik a jelenlegi piaci helyzetben, mit keresnek most a befektetők? Dr. Lengyel Lászlóval, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatójával, valamint Dr. Charaf Hassannal, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
A gyártóipar digitalizációjáról, a nemzetközi ipar 4.0 trendek hazai alkalmazhatóságáról, az emberek és gépek kapcsolatáról volt szó a nemrégiben Németországban megrendezett Hannover Messe c. rendezvény nyomdokain a Digital trends in manufacturing rendezvényünkön, mely a Microsoft szakmai gondozásában, hazai iparvállalatok felsővezetőinek részvételével zajlott.
A gyárakban rendelkezésre álló munkaerő feszített tempóban, csúcsteljesítményen pörögve dolgozik, a hagyományos HR és folyamatszervezési eszközökkel a hatékonyságukon már nem lehet tovább javítani. Azonban a digitalizáció és az új technológiák segítségével az emberi munkavégzés hatékonysága tovább javítható, ebben segíthet a kiterjesztett valóság, a kollaboratív robotok, az emberi erőt megsokszorozó manipulátorok.
Kevés olyan gyártócég van, amely termékét ne kellene felületkezelni, legyen szó tisztításról, festésről vagy korrózióvédelemről. A magyar tulajdonosi hátterű Kematechnik Innomontage Kft.-nél 30 éve gyártanak felületkezelő berendezéseket a termelőcégek gyártósoraiba, így jó rálátásuk van az új technológiák terjedésére és hogy milyen fejlettségi szinten állnak a magyar vállalkozások. A cég ügyvezetője szerint a pályázati források hajtják az innovációt, anélkül csak a nagyon tőkeerős cégek vagy multik kezdenek beruházásokba, ugyanakkor a kisebb vállalkozásoknál gyakori, hogy egyszerűbb vezérlésű gépeket kérnek, mert nincsenek tisztában az Ipar 4.0-ás megoldások előnyeivel.
Az Electrolux csoport elindítja tervezett, 2019 szeptemberében bejelentett beruházását, aminek középpontjában termékfejlesztés és új gyártástechnológia bevezetése áll a nyíregyházi hűtőszekrénygyárban. A beruházás során a vállalat új termékcsaládokat fejleszt, hogy ezzel növelje a beépíthető és a nagyméretű szabadon-álló hűtőszekrények versenyképességét. A termékfejlesztésnek köszönhetően még energiatakarékosabban működő hűtőgépeket gyárt a vállalat az új, szigorúbb energiatörvény előírásait figyelembe véve.
Vajon a középfokú szakmai képzésnek nem éppen az a feladata, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, „kész” szakembereket képezzen? A kérdés természetesen költői, azonban nem csoda, ha felmerül, hiszen a modern technológia kihívásainak megfelelő munkavállalók képzése ma még gyerekcipőben jár. Pedig az Ipar 4.0 eszközeit ismerő, jó középfokú képzettséggel rendelkező munkavállaló is felvehetné a versenyt a felsőfokú végzettséggel.
Az ipar 4.0 a magyar iparvállalatok számára a digitalizációnak köszönhetően hatékonyságnövelést jelent, mégpedig a meglévő eszközpark és munkaerő megtartása mellett. Már a közepes méretű vállalatok is hatékonyabban használhatják fel rendelkezésre álló szűkös erőforrásaikat, ha a kockás füzetben vagy manuálisan rögzített adatok helyett a gépekben lévő szenzorokból kinyert és a meglévő szakértői rendszerekből származó, egységesített adatok alapján tervezik meg és ellenőrzik a termelésüket, illetve ezek alapján hozzák meg üzleti döntéseiket. Minderről Gém Péterrel, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk, aki március 31-ei konferenciánkon előadást is tart a témában. Érdemes regisztrálni az ingyenes eseményre!
A koronavírus-járvány felgyorsította az autóipar totális átalakulását, amelynek középpontjában az elektromos- és önvezető autózás előretörése, valamint a digitalizáció áll majd a következő tíz évben. Ez az időszak kihívás és lehetőség is egyben, a magyarországi Continental vállalatok egyértelműen abban gondolkodnak, hogy megteremtsék a fenntartható működésük feltételeit, felkészüljenek az új mobilitási korszakra és a versenyképességük növelése mellett még nyereségesebbé váljanak – jelentette ki Keszte Róbert. A magyarországi Continental csoport országkoordinátora a vele készített interjúnkban beszélt arról is, hogy kiemelt céljuk a jelenlegi dolgozói létszámuk megtartása, amelyben kulcsszerepet játszhat a régiók közötti átsúlyozás, új beruházások elnyerése és az egyes telephelyek versenyképes termékportfóliójának kialakítása.
A 90-es évek eleje óta nem látott hatékonyságnövekedést hozhatnak az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó megoldások. Azok a cégek járnak a legjobban, amelyek nem várják meg, hogy egy-egy technológia széles körben elterjedjen, hanem elsőként állnak neki az új fejlesztések bevezetésének – mint ahogy a Hell Energy is tette. A cég és az Ipar 4.0 kivitelezésekben élen járó Delta Systems Kft. szakemberei szerint az Ipar 4.0 technológiák új minőséget hoznak a termelésbe, ugyanakkor egyelőre kevesen használják ki a lehetőségeket. Csereklye Barnabással, a HELL ENERGY Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával és Vidra Lászlóval, a Delta Systems Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Speciális, lézerszkennelési eljárással digitalizálta nagy felbontásban a Seuso-kincset a 4iG Nyrt., ennek köszönhetően a tárgyak mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg, az online látogatáson pedig úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a Nemzeti Múzeumban. A Portfolio a különleges eljárás izgalmas részleteiről kérdezte a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatóját és a múzeum főigazgatóját.
Európa egyik legjelentősebb nagy kaliberű lőszer- és robbanószer-gyára épül meg hamarosan Várpalotán. Az üzemben számos folyamat automatizálva lesz, az építés jövőre, a gyártás 2023 végén, 2024 elején indulhat meg – mondta el a Portfolio-nak Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A szakember kitért arra is, hogy a világ élvonalába tartozó kerekes katonai járművet terveznek és építenek meg hamarosan Magyarországon a Rheinmetall-lal partnerségben, illetve hogy még egy haderőfejlesztéssel kapcsolatos bejelentésre kerülhet sor idén.
Tajvan egyre meghatározóbb szereplő a világgazdaság több területén is. A 23 milliós ország évek óta előkelő helyeken szerepel a globális versenyképességi rangsorokban, és részben fejlett IT-iparának, valamint egészségtechnológiai cégeinek köszönhetően kiemelkedő eredményeket tud felmutatni a koronavírus elleni harcban is. Az ázsiai ország budapesti nagykövete a Portfolio-nak elmondta: a következő években sokkal szorosabbra fűznék kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat a V4-országokkal, így hazánkkal is. Shih-Chung Liu szerint ugyanis most dől el, merre indulnak, és milyen hatékonyak lesznek a gazdasági együttműködések a koronavírus utáni világban.
